Requiescat in pace

Peter Knauer SJ (1935–2024) halálára

2024.08.13.  Balogh Vilmos Szilárd

A sokak által szeretett mestertől két, a Mérlegben megjelent írásával búcsúzunk. Az egyikben a keresztény hit és a kritikai racionalizmus kapcsolódását, összefüggéseit elemzi, a másikban pedig arra mutat rá, hogy a hit felszabadít a szegények választására.


A Mérleg gyakran adott ízelítőt a rendkívül sokoldalú, megfontolásaival jelentős impulzusokat adó gondolkodó, jezsuita tudós Peter Knauer tanulmányaiból, aki 2024. július 21-én a kora reggeli órákban szülővárosában, Berlinben elhunyt. 

Knauer 1953-ban a berlini Canisius-Kollegban befejezett tanulmányok után Jakobsbergben kezdte meg jezsuita noviciátusát. 1956 és 1959 között a Berchmannkolleg (München-Pullach) növendéke volt és filozófiai licenciátust szerzett. A berlini Canisius-Kollegban töltött éveket követően 1961-től 1965-ig a belgiumi Leuvenben, a teológiai karon tanult tovább, majd a münsteri egyetemen végzett tanulmányait követően 1969-ben doktorált. A jezsuiták frankfurti főiskoláján (Sankt Georgen) a fundamentális teológia tanára lett. Habilitációs dolgozata „A hit hallásból ered – ökumenikus fundamentális teológia” címmel 1978-ban  jelent meg. Két évig dogmatikát tanított, majd 1980-tól a fundamentális teológia professzorává nevezték ki. 1992 és 1996 között az intézmény rektorhelyettesi teendőit is ellátta.

Knauer 2003-as nyugdíjba vonulása után 2018-ig a Foyer Catholique Européen és az Office Catholique d’Information et d’Initiative pour l’Europe (OCIPE) brüsszeli irodájában dolgozott. 2018 óta Berlin-Kladowban, a Peter-Faber-Haus jezsuita nyugdíjas közösségben élt. 

Inspiráló meggondolásait idézve egy hamburgi plébános, Felix Evers így búcsúzik: 

„Ez a jezsuita dicsérte a kételyeimet, sőt, azt állította, hogy azok szükségesek ahhoz, hogy a babona ne csaljon lépre bennünket. Végül is a hit és az ész testvérek. Peter Knauer nagy jelentőséget tulajdonított az idegen szavak elkerülésének. Az egyszerű és érthető prédikálás és írás fontos erény. Alapvetően Knauer szerint az egész keresztény hitet egyetlen mondatban lehetne összefoglalni: Jézus Krisztusban mint Isten Fiában hinni azt jelenti, hogy szava alapján bízunk benne: Isten azzal a szeretettel szeret bennünket, amellyel Fiát szereti. Pont és ámen.  

Milyen jó is, hogy végre valaki ilyen röviden, tömören és világosan fejezi ki magát! Knauer nem azok közé a teológusok közé tartozott, akik mindent elbonyolítanak […]. Elvesztettem a legfontosabb tanáromat, ugyanakkor alig várom, hogy a mennyben újra lássam. Még mindig annyi kérdésem van…” (Christ in der Gegenwart, 2024/33, 7.o.) 

A sokak által szeretett mestertől két, a Mérlegben megjelent írásával búcsúzunk. Az egyikben a keresztény hit és a kritikai racionalizmus kapcsolódását, összefüggéseit elemzi (Mérleg 2014/1–4. sz.), a másikban pedig arra mutat rá, hogy a hit felszabadít a szegények választására (Mérleg 2017/1–4. sz.).