Isten lelke – Hatások és nem kívánt mellékhatások

Isten lelke nem csak pünkösdkor és nem csak az Újszövetségben idéz elő váratlan dolgokat az emberben. Isten rúahja az Első Szövetségben is spontán átalakító erő, amelynek azonban negatív következményei is lehetnek. 

Szögezzük le rögtön: az ószövetség-tudósok nem győzik hangsúlyozni, hogy a Szentlélek, akiről az Újszövetségben oly sok szó esik, és aki később az Atyával és a Fiúistennel egyesülve alkotja a Szentháromságot, nem azonos az ószövetségi rúahhal. Ugyanakkor a (nőnemű!) rúah hatása ugyanolyan lenyűgöző és dinamikus, mint újszövetségi megfelelőjének működése. Senki sem menekülhet előle (vö. Zsolt 139,7), meglepi az embereket és megpihen rajtuk anélkül, hogy bármit is tehetnének érte vagy ellene. A rúah  dinamizmusa rendkívül sokféle módon hat az emberekre és a világra. 

A kívánt hatás

Isten lelke a szó legszorosabb értelmében Isten kreativitása. A kozmosz kezdetétől fogva a még formátlan föld felett lebeg (Ter 1,2), és általa történik az ember teremtése (Jób 33,5; Zsolt 104,30). Ő egyúttal az, aki élettelen csontokból is képes újra életet támasztani (Ez 37), s az embereket hihetetlen képességekkel ruházza fel.

Az isteni Lélek ajándékának leggyakoribb hatása az, hogy az emberek prófétákká válnak, és „prófétálnak” – huzamosabban vagy csupán rövid ideig, mint az a hetven férfi „a nép vénei közül”, akiknek az volt a feladatuk, hogy Mózes segítői legyenek a nép vezetésének nehéz munkájában (Szám 11,25–29). De éppígy az álomfejtés is a Lélek adta képességek közé tartozik. József ezzel nyűgözni le a fáraót, olyannyira, hogy ő lesz a fáraó jobbkeze az egyiptomi udvarban (Ter 41,37–40).

Lelkemet oltom belétek és gondoskodom róla, hogy parancsaim szerint éljetek (Ez 36,27)

Az ellenséggel szemben, konfliktusok idején Isten lelke pótolja a hiányzó erőt és hatalmat. Otniel bíró és Saul király egyaránt csak a Lélek segítségével tudja megmenteni népét és legyőzni az ellenséget (Bír 3,10 k.; 1Sám 11,6 kk.), és a nép is általa lesz képes Isten parancsainak megtartására (vö. Ez 36,27).

Végül, de nem utolsósorban az isteni energia sok egyéb hasznos segítséget is nyújt. A szentély építésének különböző fázisai nagy szaktudást igényelnek. Milyen kellemes, amikor mindezt Isten lelke ajándékozza, s nem fáradságos munkával kell elsajátítani. Már a Kivonulás könyvében, a sivatagi szentély felállításakor Isten lelke helyettesíti az évekig tartó tanulást, és megadja Becaleelnek, Uri fiának a képességet, hogy percek alatt megtervezze a szentélyt és kivitelezze a projektet: 

eltöltöttem Isten lelkével, hogy adjon neki ügyességet, értelmet és ismeretet minden mesterségre, hogy a munkát eltervezze és mindent kivitelezzen arannyal, ezüsttel és bronzzal; hogy a köveket tudja faragni és formálni, a fát metszeni, egyszóval mindenféle munkát el tudjon végezni (Kiv 31,1–4). 

A templom újjáépítésekor pedig – a babiloni fogság után – többször is Isten lelke veszi át az emberi készségek helyét. Ő ad bátorságot a népnek, hogy nekivágjon az igényes építkezésnek (Ag 2,4 k.), ő siet Zerubbábel segítségére, hogy képes legyen lerakni az új templom alapjait, sőt, még a templomépítéshez szükséges anyagi eszközöket is biztosítja azáltal, hogy rábírja a Babilonba száműzött gazdag zsidókat: térjenek vissza és adakozzanak bőkezűen (Zak 6,8–11).

A lélek fölemelt és látomásban elvitt a káldeusokhoz, a száműzöttek közé, az Isten lelke… (Ez 11,24)

Legvégül pedig Isten lelkének ereje „teleportáló” erővé válik Ezékiel számára: a prófétát látomásaiban Babilonból Jeruzsálembe szállítja, majd vissza, adott esetben a csontmezőre vagy épp a templomba. A próféta így helyben, testközelből tapasztalja meg, amit lát (Ez 8,3; 11,1 stb.).

Nem kívánt mellékhatások

Isten lelke energia, ezért természetesen negatív következményei is lehetnek. Vélhetően főként a próféciák címzettjei azok, akik nem mindig örülnek, ha prófétáik a Lélek erejében szólalnak meg. Mikeás próféta például kimondottan azért kapta Isten lelkét, hogy felsorolja Izrael bűneit (Mik 3,8). 

Saulban viszont egészen másfajta negatív hatást vált ki Isten lelke, ugyanis éppen akkor száll rá, amikor üldözőbe veszi a gyűlölt Dávidot. Saul prófétai elragadtatásba esik, ledobja magáról ruháit, meztelenül és tehetetlenül kell végignéznie, ahogy Dávid elmenekül. (1Sám 19,23 k.) 

Végül, úgy tűnik, Isten lelke egyeseknek határozottan nem tesz jót: a gileádi Jiftachban fékezhetetlen nyugtalanságot szabadít fel az isteni energia. Bolyongani kezd a földön. S jóllehet később az Ammon fiaival való összecsapásra fordítja újonnan szerzett erejét, sajnos egy súlyos kimenetelű fogadalomra is felhasználja. Fogadalma következtében lánya meghal (Bír 11,29 k.).

Akkor leszállt rá az Úr lelke, lement Askalonba, ott megölt harminc embert. (Bír 14,19).

Eleinte Sámsont is „csavargóvá” teszi Isten lelke. Sámson cél és értelem nélkül bolyong Mahane-Dán táborában (Bír 13,25). Az isteni erő azonban akkor válik végképp problematikussá számára, amikor ismételten erőszakos túlkapásokra indítja. Megöl harminc embert – csak azért, mert csellel jutottak hozzá rejtvényének a megfejtéséhez (Bír 14,19).

Isten lelkének tehát számos jótékony hatása van, de még Isten ereje sem élvezhető nem kívánt mellékhatások nélkül.

Mérleg-fordítás